A mellékelt térképen bemutatott nyomvonalváltozatra 2021. május 5. és 2021. május 15-e között várjuk észrevételeiket, javaslataikat!
Kérjük, véleményüket elektronikusan a polgármester úr önkormányzati e-mail címére (
Előzmények:
A Pannónia Szívében a Velencei-tó és Térsége, Váli-völgy, Vértes Térségi Fejlesztési Tanács (VVVTFT) számos fejlesztést valósított meg az elmúlt időszakban. A teljesség igénye nélkül Bicske környéki fejlesztéseket (Pannónia Szíve I. és II. üteme) 3.716.000.000 Ft értékben, mely többek között a Bicske-Etyek-Tarján kerékpárút kialakítását, Etyeken a szőlészeti-borászati központtal kapcsolatos fejlesztéseket, Etyeken a Svábház felújítását, Magyar-kút és környékének fejlesztését tartalmazta.
Pannónia Szíve fejlesztések III. ütemében 858 millió forint forrást került felhasználásra Tarján – Bajót (Péliföldszentkereszt) közötti kerékpárút nyomvonalának előkészítő munkáira, Csabdiban a Szent László-patak mederrendezéséhez csatlakozó gyalogút megvalósítására, az 1. sz. főút átkelési szakaszán közlekedésbiztonsági szempontból szükséges kerékpárút építése, kerékpáros alagút kivitelezésére Mányon, Etyeken útburkolás, Öreghegyen közút és buszparkoló építésére.
A Kormány az 1740/1209. (XII.19.) határozatával döntött „a Pannónia Szíve Program keretében a Váli Örökség turisztikai célú fejlesztéséről”. A Pannónia Szíve Fejlesztési Program 2017. tavaszán nevesítette először a Vereb–Vál–Gyúró–Etyek új úthálózati elemet.
A Vereb–Vál–Gyúró–Etyek út, mint új úthálózati elem szerepe kiemelt jelentőséggel bír a Pannónia Szívében, tekintettel arra, hogy a térségben lévő települések közvetlen kapcsolatát fogja megteremteni. Segíteni fogja a térség, mint turisztikai központ fejlődését és a helyben élők szolgáltatásokhoz való hozzáférését. De segíteni fogja a munkába, az iskolába járást, a járási hivatali ügyintézést, de jelentőséggel fog bírni a helyi vállalkozók életében is.
A Kormányhatározat 3. pontja szerint a Kormány a fejlesztések előkészítésével a Dr. Molnár Krisztián elnök vezetésével működő Velencei-tó és Térsége, Váli-völgy, Vértes Térségi Fejlesztési Tanácsot bízta meg, Tessely Zoltán, a Pannónia Szíve és a Velencei-tó területfejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztos iránymutatása mellett.
A Kormányhatározat az alábbi feladatok végrehajtását tűzte ki célul a Tanács számára, melyhez 1 412 476 000 forint forrás biztosításáról döntött:
- Válon a műemléki védettség alatt álló Ürményi–Dreher-kastély és a kapcsolódó ingatlanegyüttes eredeti állapotának minél teljesebb mértékű helyreállításának és felújításának előkészítésével,
- Vereb–Vál–Gyúró–Etyek települések tekintetében új úthálózati elem létesítésének előkészítésével. A tervezett összekötő út 21,83 km hosszú, amelyből 12,1 km meglévő földút, míg 8,73 km új nyomvonal. A szilárd burkolatú út burkolatszélessége 7 méter, útkoronája 11 méter lesz. Ez az országos közút paramétereinek is megfelel.
A Vereb–Vál–Gyúró–Etyek új úthálózati elemre vonatkozó uniós nyílt közbeszerzési eljárás sikeresen befejeződött. A közbeszerzést a SPECIÁLTERV Építőmérnöki KFT. nyerte el.
A tervező feladatát képezte, hogy készítsen előzetesen megvalósíthatósági tanulmányt, mely vizsgálja meg az összes lehetséges nyomvonalat, és annak eredményét, összevetését tárja a Velencei-tó és Térsége, Váli-völgy, Vértes Térségi Fejlesztési Tanács, az érintett települések vezetői, a hatóságok, a leendő megvalósító NIF Zrt. és a leendő üzemeltető Magyar Közút Nzrt. elé.
Megvalósíthatósági tanulmány:
A megvalósíthatósági tanulmány tárgya összekötő út létesítése a Pannónia Szívében, a Vereb-Vál-Gyúró-Etyek településeket érintően a 8117 j. és a 8106 j. utak között új, egybefüggő nyomvonalon, kb. 22 km hosszban. A tanulmány tárgyát képezi továbbá a 8111 j. úttal és a 81108 j. úttal alkotott csomópontok kialakítása is. A projekt keretein belül történik a Vereb-Vál-Gyúró-Etyek összekötő út megvalósításához szükséges előkészítő tervezés és engedélyeztetés.
Jelen állapot szerint az érintett települések között nincs közvetlen szilárd burkolatú közúti kapcsolat. Vereb – Vál között az eljutás közvetlen módon, Tabajd – Alcsútdoboz – Vértesacsa – Lovasberény útvonalon, vagy a Kajászó – M7 autópálya – Pázmánd útvonalon lehetséges. Gyúró zsáktelepülés, közúti megközelítését kizárólag Tordason és Martonvásáron keresztül haladó 81108 j. bekötő út biztosítja. Fontossággal bír az új út olyan értelemben is, hogy Gyúró és Vál közös önkormányzati hivatalt alkot, de közvetlen közúti kapcsolat nincs a két település között. Hivatali ügyintézés a két település között csak közvetett úton Tordas, Martonvásár, Baracska, Kajászó településeken keresztül lehetséges ma.
De említhetnénk Vál központi szerepét az ellátások tekintetében is. Ez az összekötő út csökkenteni fogja a tűzoltók vonulási idejét is, de lehetőséget nyújt a mentőszolgálat térségi fejlesztésére is.
A Pannónia Szíve zászlóshajója Etyek. Turisztikai elérhetősége az egész térségnek hasznos és fontos. Vál és Etyek között a közúti közlekedés Tabajd – Alcsútdoboz útvonalon lehetséges. Az érintett települések és a Budapesti agglomeráció összeköttetése, kiegészítve a későbbi herceghalmi útfejlesztéssel előnyös mindenki számára.
A Pannónia Szívében lezajlott, valamint a közeljövőben megvalósuló fejlesztések indokolják a közúti infrastruktúra bővítését, a települések közötti közvetlen közúti kapcsolatot biztosító összekötő út kiépítését. A projekt elsődleges célja a térségi elérhetőség javítása, a regionális attraktivitás fejlesztése, amelynek elengedhetetlen feltétele az összeköttetés létesítése. A projekt ezáltal az érintett települések és a Pannónia Szíve versenyképességét is növelni fogja.
A települések részvételével több nyomvonal-terv került meghatározásra és vizsgálatra.
A változatok elemzésére az egyes fejlesztési változatok esetében különböző szempontokat figyelembe vevő, többszempontú értékelés került alkalmazásra.
A többszempontú értékelés során alkalmazott értékelési szempontok a projekt sajátosságaira tekintettel a következők voltak:
- Műszaki színvonal, tervezési paraméterek
- Környezeti hatások
- Hálózati illeszkedés
- Pénzügyi finanszírozhatóság, fenntarthatóság
- Társadalmi - gazdasági hasznosság
- Intézményi és működési kockázatok
A szakértők vizsgálták a településeket érintő forgalomnagyság változásokat is. Megállapították, hogy az belterületen nem fog emelkedni az eddigihez képest. De megállapítást nyert az is a szakértők által, hogy az M7 autópályáról sem fog a forgalom átterelődni.
A műszaki tanulmányterv végül három fő változatot vizsgált megrendelői, helyi vezetőségi, műszaki, környezetvédelmi és hálózati szempontok szerint. Az előzetesen vizsgált egyéb alternatív nyomvonal változatok ezen szempontok szerint az előszűrésben már kizárásra kerültek.
A fő nyomvonal-tervek műszaki, üzemeltetési, környezetvédelmi, közmű érintettségi szempontok és a felhasználói igények alapján alakultak ki, melyek az alábbiak.
1. változat
Az 1. változat Verebtől délre a 8117 j. útból körforgalommal kiágazva indul keleti irányba, szántóföldeket keresztezve, majd északabbra tolódva halad Vál települése felé. Válnál, északra megközelíti a település ipari területét, majd délre visszahúzódva keresztezi a 8111 j. utat. Vál és Gyúró között a nyomvonal hozzásimul a meglévő földúthoz, és annak mentén haladva éri el a települést. A lakott területeket északi irányba elkerülve, a Natura 2000 területet kis mértékben érintve halad tovább a Pusztazámorra vezető földút mentén. Erről leágazva a megyehatár mentén, erdő területeket érintve halad, majd keresztezve a Zámori-patakot, éri el Etyek déli szántóföldjeit. A települést megközelíti. majd keletre fordulva közel merőlegesen keresztezi a Sóskúti utat. majd északi irányba visszafordulva csatlakozik a 8106 j. útba a Dávid-majorhoz vezető úttal közös csomópontban. A csatlakozásipont Etyektől keletre kb. 1 km távolságban található.
2. változat
A 2. változat Vereb lakott területéről, a település déli oldaláról indul. Meglévő úton halad a településen belül, majd abból kiágazva nagyívű vonalvezetéssel halad kelet felé szántóföldeken haladva a természetvédelmi területeket elkerülve. A nyomvonal egyenesen tovább haladva keresztezi a 8111 j. utat, majd az 1. változattal azonos módon, együtthalad a Vált és Gyúrót összekötő földúton. Gyúrót megközelítve a nyomvonal a Váli utcán beér a település lakóutcájába, majd a 81108 j. út végét elérve halad tovább egyenesen. Innen nagysugarú ívvel fordul észak felé, és a meglévő földúton haladva halad el a két erdő terület között a szőlő művelési területeken. Meglévő út nyomvonalát követve, azzal párhuzamosan halad, majd ér ki a 8106 j. útra Etyektől nyugatra kb. 3 km távoságban.
3. változat
A 3. változat Vereb település központjából indul és meglévő burkolaton, majd földúton haladva kerüli el az erdő területeket. Vereb és Gyúró között a 2. változattal azonos nyomvonalon halad. Gyúrónál a nyomvonal északról elkerüli a lakott területeket, majd a 81108 j. út meghosszabbításában található földúthoz hozzásimulva északi irányba fordul. A földút mentén haladva, Natura 2000 területeket érintve, a Vérti vadaskertet nyugatról elkerülve halad el és éri el a 8106 j. utat Etyektől nyugatra kb. 7 km távolságban.
A különböző nyomvonalváltozatok előnyeit és hátrányait a következő táblázat mutatja be.
|
|
1. változat |
2. változat |
3. változat |
|||
|
|
Előny |
Hátrány |
Előny |
Hátrány |
Előny |
Hátrány |
|
Vereb térsége |
· épület bontással nem jár, · a vízbázis területeket nem érinti, · a településre nem vezeti be a Velencei – tó felé haladó forgalmat |
· a csatlakozási pont a településtől távol esik így a csomópont település kapunak nem alkalmazható |
· a településhez közvetlenül kapcsolódik |
· a csomóponti kialakítás épület bontást von maga után, · a nyomvonal vízbázis területeket érint, · a keletkező forgalom érinti a település lakott területét |
· a településhez közvetlenül kapcsolódik |
· a kialakítása többek között a művelődési ház elbontásával járna, · jelentős hatással lenne a település magjára, · a nyomvonal vízbázis területet érint, · a keletkező forgalom a település belső részét érintené |
|
Vereb – Vál közötti szakasz |
· Vál ipari területét jobban megközelíti, így az rá tud csatlakozni, · a Váli – völgy környezeti értékeinek érintettsége is kevésbé jelentős |
· kevésbé nagyvonalú a kialakítás, · hosszabb |
· nagyívű vonalvezetés, · kedvező hossz, · kisebb műtárgyigény, · jobb csomóponti kialakíthatóság |
· jelentősebb természeti érintettség, · ipari területtől való távolság |
· nagyívű vonalvezetés, · kedvező hossz, · kisebb műtárgyigény, · jobb csomóponti kialakíthatóság |
· jelentősebb természeti érintettség, · ipari területtől való távolság |
|
Vál – Gyúró közötti szakasz |
a nyomvonalak gyakorlatilag együtt haladnak, nincs érdemi különbség |
|||||
|
Gyúró térsége |
· lakott területeket nem érinti, a keletkező forgalom hatása kisebb mértékű |
· Natura 2000 területeket érint |
· közvetlenül bekapcsolódik a településbe és nem érint Natura 2000 területeket |
· épület bontással jár, a keletkezett forgalom a lakott területeket érinti |
· lakott területeket nem érinti, a keletkező forgalom hatása kisebb mértékű |
· Natura 2000 területeket érint |
|
Etyeki térség |
· a távlati Etyek elkerülő terveihez illeszkedik, · környezetvédelmi szempontból jelentős területeket nem érint, · az M1 felől érkező és Gyúró irányába tartó forgalmak nem haladnak keresztül Etyek belterületén |
· erdő területeket keresztez, · a hossza meghaladja a többi változatét · a magassági kialakítása is jelentősebb költségeket vonz maga után |
· a magassági vonalvezetés nagyvonalúbb lehet, mint az 1. változat esetében · rövidebb az 1. változatnál |
· az M1 – Velencei – tó forgalmai keresztül haladnak Etyek belterületén. · a nyomvonal értékes szőlő művelési területeket és ökológiai magterületeket érint |
· a változatok közül ez a legrövidebb és a magassági vonalvezetése is ennek a legnagyvonalúbb. · Mivel végig meglévő útterületen halad ezért gyakorlatilag idegen területeken minimális mértékben vesz igénybe |
· nagy mértékben érint Natura 2000 területeket, · hálózati szempontból kevésbé illeszkedik a tervezendő út alapkoncepciójához, mivel végpontja minden településtől viszonylag távol esik, · használhatósága megkérdőjelezhető |
Gyúró térségében vizsgált alternatív nyomvonalak
Gyúró térségében korán kialakult a nyomvonal fő koncepciója. Ezért a fő változatokon kívül csak egy alternatív nyomvonal került vizsgálatra. A vizsgált nyomvonal a település északi, legszélső útján (Váli utca), az utolsó házsorok között húzódva ereszkedik le a meglévő 81108 j. út végpontjához. Innen a nyomvonal, keresztezve a Szent – László patakot, majd északnak, északkeletnek fordul, keresztezve a meglévő állatmenhely területét, majd csatlakozik a Pusztazámorra vezető földút nyomvonalába.
Kizárás okai:
- A keresztezett állatmenhely területe értékes, annak keresztezése nem kívánatos.
- A 81108 j. úttal kialakítandó csomópont helye szűkös, további bontásokat vonna maga után.
- A Váli utca magassági vonalvezetése (terepadottsága) kritikus.
- A Váli utca mentén kialakítva, a rézsűk által igényelt hely épületbontást eredményezne.
- A nyomvonal belterületen halad, a megjelenő forgalom csökkenti az ott lakók életminőségét, tekintettel arra is, hogy eddig zsákfalu volt.
A szakértők által javasolt 1. változat részletesen
Az 1. változat helyszínrajzi vonalvezetésének geometriai kialakításakor a 90 km/h tervezési sebességnek megfelelő paramétereket vette figyelembe a tervező, kivéve azokon a helyeken, ahol a beépítettség, a domborzati adottságok vagy a természetvédelmi területek elhelyezkedése miatt a 70 km/h tervezési sebességet volt szükséges figyelembe venni, annak érdekében, hogy a megfelelő nyomvonal kialakítható legyen.
Vál irányából, a tervezett csomópontból a nyomvonal egyenesen ágazik ki észak – keleti irányba, és kerteken, zártkerteken keresztül halad erősen emelkedve. Egy 450, majd egy 400 m sugarú ívvel a pálya felér a Vál -Gyúró összekötő földút nyomvonalára, és ezen haladva közelíti meg Gyúró települést. A tengely földutakat keresztez, illetve a 9+920 és 9+990 km szelvények közelében légvezetékek alatt halad át.
A tervezett nyomvonal a 11+240 km szelvény közelében eléri a gyúrói Váli utca végét, és a lakott területek külső határát. 500 m sugarú ellenívekkel a szélső építési telkek háta mögött halad el, majd keresztezi a 81108 j. út meghosszabbításában húzódó burkolatlan utat. Ezen a ponton körforgalmi csomópont kerül kialakításra úgy, hogy a település burkolt úton becsatlakozásra kerüljön. A csomópontot elhagyva a nyomvonal az utolsó beépített teleksor mögött, a gombatenyészet és az állatmenhely területei mellett húzódik. A 12+501 a nyomvonal keresztezi a Szent László-patakot, és kismértékben Natura 2000 területeket érint.
Gyúrót elhagyva a nyomvonal a Pusztazámorra vezető út mentén halad, nagysugarú ívekkel. Gyúró Repülőterét elhagyva a pálya 1000 m sugarú ívvel balra fordul és eléri az erdőterületeket, majd a Pest megye – Fejér megye határán húzódva egymást követő ívekkel, ellenívekkel halad. Az erdő területekből kiérve, a nyomvonal a minél gazdaságosabb magassági vonalvezetés érdekében, kis sugarú ívvel fordul balra, majd keresztezi a Zámori-patakot a 17+155 km szelvény környezetében.
A nyomvonal geometriája úgy került meghatározásra, hogy a lehető legkisebb magánterület-érintettséget vonja maga után.
Gyúró Község Önkormányzata kérése volt, hogy az új út ne okozzon forgalmi és környezeti terhelést a település számára. Külön kérés volt, hogy a településtől lehetőség szerint minél messzebb kerüljön elhelyezésre a nyomvonal, külön bekötő úttal kapcsolódjon a településhez, hogy az ne akadályozza az új részek beépítését, de mégis elérhető legyen annak minden előnyével (pl. autóbusz közlekedés) együtt.
A kéréseknek megfelelően, a zsáktelepülés jelleg megszüntetésével forgalomtechnikai és forgalombiztonsági beavatkozások válnak szükségessé pl. járdák, forgalomcsillapító sziget betervezése és megvalósítása.
