Az első iskolák
Gyúró településen az 1600-as évek óta működik – a kor igényeinek és lehetőségeinek megfelelően – iskola. A legkorábbi írásos emlékünk a török uralom utolsó évéből, 1687-ből származik, ekkor lépett a református egyház szolgálatába Lázi Ferenc tanító, s ettől az évtől kezdve ismerjük a helyi református tanítók megszakítás nélküli névsorát. Száz évvel később már evangélikus tanító is működött a településen, mivel 1790 karácsony ünnepén, szervezett formában megalakult a gyúrói evangélikus egyház, mint Tordas leányegyháza. S mint leányegyház, lelkipásztort nem választhatott, csak úgynevezett praeoráns (istentiszteleti szolgálatot is ellátó) tanítót. Az első gyúrói evangélikus praeoráns-tanító Bordács György volt. Az ő nevéhez fűződik az első evangélikus iskola és tanítói lakás megépítése is. Tehát 1790-től folyamatosan működik evangélikus iskola is településünkön. A reformáció évszázadai után, a római katolikus egyházközség 1804-ben alakult újra meg Gyúrón (Vál leányegyházaként), és ekkor épült fel a ma is fennálló római katolikus templom. Sajnos a második világháború alatt a római katolikus egyházközség iratai jórészt megsemmisültek, ezért nem tudunk pontos adatokat a katolikus iskola indulásáról. Egy biztos forrásunk van, hogy 1886-ban halt meg az első ismert katolikus tanító, Schultzer János.
A három helyi gyülekezet hívei nagyon sok áldozatot hoztak, és sok kaput döngettek az évszázadok során azért, hogy önálló iskolájuk, templomuk, parókiájuk legyen. Törökök, kurucok, labancok, és az éppen aktuális hatalom emberei többször is romokba döntötték a falut, és szinte folyamatosan fosztogatták. Mégis mindig megvolt az erő és a szándék a megmaradtakban, hogy ezen a helyen újra indítsák az életet, s még a legnehezebb időszakban is volt helyi tanító és pap a faluban.
Iskola a háború után
A II. világháborút követően, 1949-ben a három helyi felekezeti iskolát összevonták és államosították és Wester Lajos katolikus kántortanítót nevezték ki az állami iskolák igazgatójának.
Az 1980-as évek elején – a csökkenő gyermeklétszám és a központosítási törekvéseknek köszönhetően – már csak alsó tagozat működött a településen.
Azonban a településen élők és az iskolában dolgozók összefogásának köszönhetően 1985-ben visszakerült a felső tagozat, újra önálló nyolc osztályos iskolája lett a falunak. Ekkor épült meg a panel épületrész, hogy egy helyen, egy műszakban tanulhassanak a gyerekek.
Miközben a gazdasági és a politikai környezet folyamatosan változott, a pedagógusok, a szülők és a faluvezetés az elmúlt évtizedek alatt is többször összefogott iskolánk fejlődése érdekében:
- 1996-ban létrehozták „A Gyúrói Iskoláért Alapítványt”, amely elsősorban anyagiakkal segíti az oktató- nevelőmunkát. Forrást biztosít a belső felújításokhoz, a gyermeknapok megszervezéséhez és a pályázatok önerejéhez.
- 2002-ben az iskola szervezésében, adományokból és sok önkéntes munka segítségével, megépült az iskola udvarán lévő aszfaltos sportpálya.
- 2005-ben az önkormányzat beruházásában új épülettel bővült az iskola. Ebben az új részben kapott helyet a korszerűen berendezett konyha, egy új vizesblokk, illetve a tetőtérben további tantermek kialakítására nyílt lehetőség.
- 2005-2007 között HEFOP pályázat keretében a település óvodája és iskolája közösen 18 millió forintot nyert a kompetencia alapú oktatás bevezetésére. A pályázat eredményeként a négy alsótagozatos tanteremben a XXI. századnak megfelelő oktatási eszközök: interaktív táblák, projektorok, laptopok és e-tankönyvek segítik a pedagógusok munkáját.
Az iskola napjainkan
2007-ben az akkori közoktatási törvény előírásai miatt Gyúró település nem tarthatta meg iskolája önállóságát, ezért a település önkormányzata megállapodást kötött a tordasi önkormányzattal a közös intézményfenntartásról. A gyúrói iskola ekkor lett a tordasi Sajnovics János Általános Iskola és Művészetoktatási Intézmény Gyúrói Tagiskolája. 2007. júniusában volt iskolánkban utoljára ballagás, mert ősztől a 7. és 8. osztálynak már Tordasra kellett járnia.
A 2011. évi legújabb közoktatási törvény az általános iskolák fenntartását az önkormányzatok kezéből a Klébersberg Intézményfenntartó Központba helyezte át, szigorú létszám-hatékonysági előírásokkal. Ennek legszomorúbb hatása, hogy 2013. szeptembertől nincs Gyúrón felső tagozat. A négy önálló alsós osztályban azonban továbbra is családias hangulatban és magas színvonalon folyik az oktató-nevelő munka. A gyúrói iskolából kikerülő gyermekek, csakúgy, mint az elmúlt évszázadokban, biztonságosan megállják a helyüket a magasabb iskolákban és az életben.
