Jelenlegi hely

Rendeletek

Gyúró Község Képviselő-testületének
6/2008. (VII.28.) számú rendelete

egységes szerkezetben a 8/2008. (VIII. 29.), 6/2012. (V. 31.), 7/2012. (VI. 29.)
és 10/2012. (IX. 27.) önkormányzati rendeletekkel

Az állatok tartásáról

Gyúró Község Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §. (1.) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Gyúró község közigazgatási területére az állatok tartásáról, az állattartásra szolgáló létesítményekről, valamint mindezekkel összefüggő kérdésekről a következő rendeletet alkotja.

I. Általános és értelmező rendelkezések

1. §

(1) A rendelet hatálya a (2) bekezdésben foglalt kivétellel Gyúró község közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet szabályai nem vonatkoznak a cirkuszra, állatkiállításra, állatvásárra, vágóhídra, mezőgazdasági nagyüzem állattartó és állattenyésztő telepére.
(3) A rendelet személyi hatálya kiterjed valamennyi állattartóra, aki magán- és közfogyasztásra vagy haszonszerzés céljából, illetve kedvtelésböl tart állatot.

2. §

(1) A rendelet alkalmazása szempontjából haszonállat minden állat, melyet magán- és közfogyasztásra, illetve haszonszerzés céljából tartanak. Haszonállatnak minősülnek továbbá a vadonélő, tenyésztési céllal befogott fajok, valamint a kedvtelésből tartott állatok, ha azokat tenyésztik.

(2). A haszonállatok csoportjai:
a) nagy haszonállat: szarvasmarha, bivaly, ló, szamár, öszvér
b) közepes haszonállat: sertés, juh, kecske, vadonélő, tenyésztési céllal befogott fajok
c) kis haszonállat: baromfifélék, prémes állatok, méhek, tenyésztésre befogott apróvad fajok, tenyésztésre tartott kedvtelési célú állat

(3) A rendelet alkalmazása szempontjából kedvtelésből tartott állatnak minősülnek mindazon állatok, melyek nem magán- és közfogyasztásra, illetve haszonszerzés céljából tartanak, különös tekintettel az alábbi csoportokra:
-    verseny és sportcélra tartott állatok,
-    mutatványos vagy bemutatási célra szolgáló állatok,
-    ebek (pásztor, őrző, védő, mentő, jelző vakvezető kutyák),
-    macskák,
-    madarak,
-    kisállat kereskedésben kapható kisállatok,
-    háziasított állatok gazdátlan egyedei (kóbor állat),
-    nem tenyésztési céllal befogott vadon élő állatok abban az esetben, ha jogszabály másként nem rendelkezik,
-    veszélyes állatok.

(4) Veszélyes állatoknak minősülnek mindazon állatfajok egyedei, amelyek biológiai, genetikai tulajdonságaik (méret, testalkat, támadó természet, mérges marás, csípés lehetősége stb.) révén az emberek életére, testi épségére veszélyt jelenthetnek. Az ide tartozó fajokat a 8/1999.(VIII.13.) KöM.FVM-NKÖM_BM együttes rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. Indokolt esetben, az 1998. évi XXVIII. tv. 20.§. (2)-(3) bekezdései szerint egyéb fajok is veszélyessé nyilváníthatók.

(5) Veszélyes állatok tartása, szaporítása, illetve az országba történő behozatala előzetes hatósági engedélyhez kötött, melyet az 1998. évi XXVIII. tv. 20-22.§-a szabályozza.

(6) A rendelet alkalmazása szempontjából nem minősül állattartásnak a házi szükségletre esetenként felvásárolt, közvetlen fogyasztásra, levágásra szánt állat, ha azt 48 órán belül levágják.

(7) Nagyüzemi állattartásnak minősül az állattartó telep, ahol a férőhelyek száma legalább 300 nagy haszonállat, vagy 2000 közepes haszonállat, vagy 20000 kis haszonállat épületben való elhelyezését teszi lehetővé.

3. §

(1) Az állatok tartásával kapcsolatos igazgatási feladatokat – szakhatóságok és egyéb szervek bevonásával – a jegyző látja el.

(2) E rendelet
- közegészségügyi vonatkozású rendelkezéseinek megtartását a közegészségügyi felügyelők,
- állategészségügyi rendelkezéseinek betartását a hatósági állatorvos,
- építésügyi rendelkezéseinek betartását a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező jegyző,
- egyéb rendelkezéseinek betartását a jegyző ellenőrzi és szükség esetén intézkedik.

II. Az állattartás általános szabályai

4. §

Állat csak az Állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény, a környezetvédelmi, köztisztasági, közegészségügyi és állategészségügyi jogszabályokban és a jelen rendeletben foglaltak betartásával, a lakosság indokolatlan zavarása (zaj, bűz, stb.) nélkül tartható.

5. §

(1) Az állat tartása során gondoskodni kell arról, hogy a tartás
- állat és ember egészségét veszélyeztető fertőzést vagy sérülést ne okozzon, testi épséget ne veszélyeztessen,
- anyagi kárt ne okozzon.

(2) Az állat által okozott kárért az állat tulajdonosa felelős.

(3) A község belterületén állatokat közterületre kiengedni, ott legeltetni, felügyelet nélkül hagyni tilos.

(4) Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartás következtében mások jogos érdekei sérelmet ne szenvedjenek.

(5) Az állattartó köteles tűrni az arra jogosultak ellenőrzését.

III. Haszonállatok tartásának szabályai

6. §

Tilos a haszonállatok tartása az élelmiszer előállító-, feldolgozóüzemek, közvetlen fogyasztásra szolgáló élelmiszert forgalmazó egységek, gyermekintézmények, egészségügyi intézmények, vízművek területén.

7.§

(1) Haszonállatot tartani csak az Országos Településrendezési és Építésügyi Követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Kormány rendelet (továbbiakban OTÉK) által előírtaknak megfelelő helyen és építményben lehet, a külön jogszabályokban előírtak szerint, ide értve a helyi építési szabályzatot és a szabályozási tervet is.

(2) Haszonállat közös udvarban, kertben, idegen tulajdonú ingatlanon csak a tulajdonosok vagy bérlőtársak írásbeli hozzájárulásával lehet.

(3) Haszonállatot tartani csak lakóépületen kívül, e célra létesített épületben (istálló, ól, ketrec) lehet.

8. §

(1) Az állattartásra szolgáló építmények létesítéséhez építési engedély szükséges.

(2) Az állattartó melléképületet a telek hátsó kertjében, a főépület vonalában kell elhelyezni, úgy, hogy az a szomszédos telkek épületeinek és egyéb létesítményeinek rendeltetésszerű használatát ne zavarják.

(3) Az állattartásra szolgáló építmények elhelyezésénél betartandó védőtávolságokat és az egyes állatfajok tartható egyedszámait az 1. sz. melléklet tartalmazza.

(4) Az 1. számú mellékletben megjelölt egyedi engedélyezés a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

9. §

(1) Az állattartás során keletkezett trágya és trágyalé a szomszédos lakóházakban élőket nem zavarhatja. Ennek érdekében az állattartásra szolgáló építményeket a tulajdonos köteles folyamatosan tisztán tartani és évente legalább egy alkalommal fertőtleníteni.

(2) Az állattartó köteles gondoskodni a keletkezett trágya és trágyalé szivárgásmentes, zárt tárolóban történő elhelyezéséről és szóródás mentes elszállításáról.

(3) Trágyát és trágyalevet élővízbe, szennyvízcsatornába és kommunális hulladék közé juttatni tilos.

(4) Az állattartó köteles gondoskodni a rovarok és rágcsálók irtásáról, szükség szerinti gyakorisággal.

10.§

Az állattartó köteles állattartási tevékenységének megkezdéséről illetve megszüntetéséről az állatállományt ellátó állatorvost és a települési önkormányzat jegyzőjét tájékoztatni.

IV. Méhek tartásának szabályai

11. §

(1) A méhészkedést minden év február végéig, illetve a tevékenység megkezdését követő nyolc napon belül be kell jelenteni a méhek tartása szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél.

(2) Méheket tartani a vonatkozó állategészségügyi és növényvédelmi jogszabályok megtartása mellett – a belterületi Vt1, Vt2 övezetek kivételével – minden arra alkalmas helyen lehet.

(3) A méhek aktív időszakában (április 15-től szeptember 15-ig) a lakóövezetekben legfeljebb 10 család tartható, a 15/1969. (XI. 6.) MÉM rendelet 2. § (2)-(3) bekezdéseiben előírt védőtávolságok betartása mellett.

(4) A méhek nyugalmi időszakában (szeptember 16-tól április 14-ig) a méhcsaládok száma nem esik korlátozás alá.

V. Kedvtelési célú állattartás szabályai

12. §

(1) Kedvtelési célból az állatvédelmi, közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi előírások betartása mellett minden övezetben tarthatók.

(2) A tartott állatok egyedszáma – a veszélyes állatok kivételével – nem esik korlátozás alá, de biztosítani kell:
-    minden állat sajátos tartási feltételeit,
-    a szomszédok nyugalmának zavartalanságát.

VI. Az ebtartásra vonatkozó külön szabályok

13. §

(1) Az eb tartója – a rendvédelmi szervek, nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtási, vám- és pénzügyőr szervek, a határőrség kivételével – köteles az eb tartási helye szerint illetékes jegyzőnek bejelenteni, ha az eb
a)    három hónapos kort elérte, (illetve tartásába három hónaposnál idősebb eb került,)
b)    tartási helye három hónapnál hosszabb időre megváltozott,
c)    új tulajdonoshoz került,
d)    elhullott vagy elveszett.

(2) Az (1) bekezdés c.) pontja esetében a változást az új tartási hely jegyzőjénél is be kell jelenteni. A bejelentés tartalmazza a veszettség elleni védőoltás legutolsó időpontját is.

14. §

(1) Belterületen engedély nélkül önálló ingatlanonként legfeljebb 3 db, három hónaposnál idősebb eb tartható. Háromnál több eb tartását – indokolt esetben – a képviselő-testület határozatban engedélyezheti.

(2) Az ebet tulajdonosa úgy köteles tartani, hogy az közterületre kijutni, elkóborolni ne tudjon, anyagi kárt ne okozzon és senki testi épségét, egészségét ne veszélyeztesse.

(3) Harapós vagy támadó természetű ebet biztonságos módon, bekerített helyen kell tartani, és a ház bejáratára szembetűnő módon a harapós kutyára utaló figyelmeztető jelzést kell elhelyezni.

(4) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos.

15. §

(1) Tilos az ebet bevinni vagy beengedni élelmiszer üzletbe, vendéglátó egységbe, szórakozóhelyre, egészségügyi intézménybe, gyermekintézménybe és játszótérre.

(2) Közterületre ebet csak pórázon, harapós vagy támadó természetű ebet szájkosárral szabad kivinni. Az eb kísérőjének és a felszerelésének alkalmasnak kell lennie az eb megfékezésére.

(3) Az ebtulajdonos vagy az eb felügyeletével megbízott személy köteles gondoskodni arról, hogy az eb közterületet ne szennyezze, illetve köteles gondoskodni a keletkezett szennyeződés azonnali eltávolításáról.

16. §

Az eb tulajdonosa köteles:
a) minden három hónaposnál idősebb ebet – kísérleti célból tartott állatok kivételével – veszettség ellen beoltani, az alábbiak szerint:
- három hónapos kort elérteket 30 napon belül,
- első oltást követően 6 hónapon belül,
- ezt követően évenként.
b) az eboltási könyvet megőrizni, azt az oltást ellenőrző hatóság részére bemutatni, tulajdon átruházás esetén az új tulajdonosnak átadni.
c) az eboltási könyv megrongálódása, elvesztése esetén az oltást végző állatorvostól pótlást kérni.

17. §

Az évenkénti szervezett eboltásról a jegyző gondoskodik, az oltás költsége az eb tulajdonosát terheli.

18. §

Embert mart eb tulajdonosa köteles a veszettség elleni védőoltás hitelt érdemlő igazolását bemutatni, ebének hatósági állatorvosi vizsgálatát és megfigyelését tűrni és az eljárásban együttműködni.

19. §

(1) A kóbor, és a közterületen felügyelet nélküli ebeket az önkormányzat befogatja, és a jogszabályoknak megfelelő ideiglenes elhelyezéséről gondoskodik.

(2) A befogott ebet a tulajdonos 14 napon belül kiválthatja. Ennek feltétele, hogy a befogás és tartás költségeihez 5.000,- Ft-al (ötezer forint) hozzájárul. A hozzájárulást az Önkormányzat pénztárába kell befizetni. Az ebet a tulajdonos az ideiglenes elhelyezést biztosító telepen a tulajdont igazoló oltási könyv és hozzájárulás befizetéséről szóló igazolás bemutatása mellett kapja vissza.

(3) A három hónapon belül ismétlődő elkóborlás szabálysértésnek minősül, és a tulajdonos 10.000,- Ft (tízezer forint) szabálysértési bírsággal sújtandó. Az ebet a tulajdonos a bírság befizetését követően (2) pontban foglaltak teljesítése mellett kaphatja vissza.

(4) A ki nem váltott eb a határidőn túl az ideiglenes elhelyezést biztosító telep tulajdonába kerül, aki az eb további sorsáról a jogszabályoknak megfelelő módon rendelkezik.

VII. Állati hullák ártalmatlanítása

20. §

(1) Az állati hulladék (elhullott állat teteme) ártalmatlanná tételéről és annak költségeinek viseléséről az állat tulajdonosa köteles gondoskodni.

(2) Az állati hulladékot keletkezésüket követő 24 órán belül el kell szállítani a jogszabályban engedélyezett hulladékgyűjtő helyre.

(3) Az elhullott, 50 kg-nál nem nagyobb állatot, valamint 3 hetesnél fiatalabb elhullott malacot, bárányt, kecskegidát, borjút évente legfeljebb 50 kg össztömegig a tulajdonos saját telkén a telek határvonalától 1,5 m-re elföldelheti. Ennek feltétele, hogy a felszín alatti víz mindenkori maximális nyugalmi szintje és az elföldelés mélységi szintje között legalább 1 m távolság legyen.

VIII. Eljárási szabályok

21. §

(1) Amennyiben az állattartó e rendelet szabályait megszegi, a jegyző előzetes figyelmeztetés után az állattartást korlátozhatja, megtilthatja, illetve szabálysértési eljárást kezdeményezhet.

(2) Tiltott, közösségellenes magatartás az e rendelet 4. §-ában, 5. § (3) bekezdésében, 6. §-ában, 7. § (3) bekezdésében, 8-11. §-ában, 12. § (2) bekezdésében, 13-16. §-ában, valamint a 20. §-ában meghatározott rendelkezések megszegése.

(3) Az állattartást meg kell tiltani, ha:
-    az állattartó az állattartás feltételeit – figyelmeztetés ellenére – ismételten megszegi,
-    az állattartás e rendeletben biztosított feltételei nem biztosíthatók,
-    az állattartás a környék lakóinak nyugalmát nagy mértékben zavarja.

(4) Az állattartást megtiltó jogerős határozat végre nem hajtása esetén a jegyző – az állattartó költségére – elrendelheti az állat elszállítását, kényszer-értékesítését, a jogszabályok szerinti kezelését.

IX. Záró rendelkezések

22. §

E rendelettel együtt kell alkalmazni:
-    állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvényt,
-    az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII törvényt,
-    az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998.(XII.31.) Korm. rendeletet,
-   a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998.(XII.31.) Korm. rendeletet,
-    a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997.(II.26.) Korm. rendeletet,
-    a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartási engedélyezésének díjáról szóló 15/1997.(III.5.) BM rendeletet,
-    a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletet,
-    az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII.28.) Korm. rendeletet,
-    a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999.(III.31.) FVM rendeletet,
-    az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997.(V.28.) FM rendeletet,
-    a méhészetről szóló 15/1969.(XI.6). MÉM rendeletet,
-    a méhállományok védelméről és a mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről szóló 70/2003.(VI.27.) FVM rendeletet,
-    a veszélyes állatokról és tartásukról szóló 8/1999.(VIII.13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendeletet,
-    az ebek veszélyessé minősítésével összefüggő szakhatósági eljárásról és az ebek egyedi azonosítási díjáról szóló 15/1997.(III.5.) FM rendeletet,
-    az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól szóló 71/2003.(VI.27.) FVM rendeletet.

23. §

A rendelettel kapcsolatos bejelentéseket Gyúró Község Önkormányzatánál ügyfélfogadási időben személyesen, munkaidőben a 22-468509-es telefonon lehet megtenni.

24. §

(1)Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A hatályba lépéssel egyidejűleg hatályát veszti a Gyúró Község Képviselő-testületének 13/1994.(VII.1.) számú Kt. rendelete.

 

1.    sz. melléklet

Az állattartó melléképületek lakóépületektől biztosítandó védőtávolsága:

állatfaj 0-5 db 20 db-ig 50 db-ig 100 db-ig 100 db felett
tyúkfélék - 5 m 10 m 12 m egyedi eng.
házinyúl - 10 m 12 m 16 m egyedi eng.
rágcsálók, viziszárnyasok 5 m 12 m egyedi eng. egyedi eng. egyedi eng.
közepes haszonállat 10 m 12 m egyedi eng. egyedi eng. egyedi eng.
nagy haszonállat 10 m 20 m egyedi eng. egyedi eng. egyedi eng.

Az egyes állatfajták tartásánál figyelembe veendő területigény:
(kiszolgáló és kifutó területe nélkül)

tyúk, kacsa 5 db/m2
pulyka 2 db/m2
lúd 4 db/m2
húscsirke 10 db/m2
közepes haszonállat 1,4 m2/db
nagy haszonállat 4 m2/db

Trágya és trágyalé tároló védőtávolságai:

lakóépület, egyéb melléképület 10 m
ásott kút 15 m
fúrt kút 5 m
ivóvíz nyomóvezeték 2 m
kerti csap 3 m

          
            
                   

Share