Jelenlegi hely

Rendeletek

Gyúró Község Önkormányzat Képviselő-testületének
13/2004. (XII. 10.) önkormányzati rendelete

a helyi adókról
egységes szerkezetbe foglalva az 5/2005. (VI. 30.), 17/2006. (XII. 15.), 12/2007. (XII. 6.), a 14/2007. (XII. 22.), 3/2008. (IV. 17.),13/2009. (XII. 10.) és 1/2011. (II. 10.) önkormányzati rendeletekkel.

A helyi adókról

Gyúró Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi közszolgáltatások biztosítására, az önálló gazdálkodás feltételeinek megteremtése érdekében, a helyi sajátosságokhoz, igényekhez igazodva, az 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet (továbbiakban: rendelet) alkotja.

ELSŐ RÉSZ

Általános rendelkezések

1. §

Az adókötelezettség Gyúró Község Önkormányzat illetékességi területén a következőkre terjed ki:
a) az ingatlantulajdonra, az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra,
b) munkaerő foglalkoztatására,
c) a helyi adókról szóló törvényben meghatározott gazdasági tevékenység gyakorlására.

Az Önkormányzat illetékességi területe a község közigazgatási határa által behatárolt bel- és külterületet magában foglaló térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed.

2. §

A képviselő-testület ezen rendeletével:
a) vagyoni típusú adót,
b) kommunális jellegű adót,
c) helyi iparűzési adót
vezet be.

3. §

Az adóalany egy meghatározott adótárgy esetében (1. §) csak egyféle adó fizetésére kötelezhető.

MÁSODIK RÉSZ

Az egyes adókra vonatkozó különös rendelkezések

I. fejezet

Az építményadó

4. §

(1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény). Az adókötelezettség az építmény valamennyi helységére kiterjed, annak rendeltetésétől, használatától független

(2) Az építményadó alkalmazásában az építményhez tartozik az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges – az épületnek minősülő építmény esetén annak hasznos alapterületével, épületnek nem minősülő építmény esetén az általa lefedett földrészlettel egyező nagyságú földrészlet.

5. §

(1) E rendelet alkalmazásában nem lakás céljára szolgáló épület minden olyan építmény, mely nem minősül lakásnak.

(2) Mentes az adó alól:
a) szükséglakás,
b) a gyógy vagy üdülőhelynek nem minősülő kistelepülésen fekvő komfort nélküli lakásból 100 m2,
c) a szociális egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg nevelési –oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség,
d) a költségvetési szerv, egyház tulajdonában álló építmény,
e) a lakás és üdülőhelyiséghez tartozó kiegészítő helyiségek,
f) az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló épület vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló) feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja.

6. §

(1) Mentes az építményadó alól a lakás.

(2) Mentes az építményadó fizetési kötelezettsége alól az a magánszemély, aki az önkormányzat illetékességi területén magánszemély kommunális adójának fizetésére kötelezett.

(3) Az építményadó alóli mentesség nem vonatkozhat a vállalkozó üzleti célt szolgáló épületére, épületrészére.

7. §

(1) Adókedvezmény illeti meg az évi adó összegének 50 %-áig:
a) azt a magánszemélyt, akinek a házastársa a 70. életévét betöltötte, és a nyugdíjon kívül más rendszeres jövedelemmel nem rendelkeznek,
b) azt a magánszemélyt, aki a 70. életévét betöltötte és a nyugdíjon kívül más rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik,
c) azt a házaspárt, melynek mindkét tagja betöltötte a 70. életévét,
d) az egyedülálló özvegyet, aki korábban házastársa 70. életévének betöltésére tekintettel az 50%-os kedvezményben részesült,
e) aki saját háztartásában három, vagy háromnál több kiskorú, vagy tanulmányait közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytató (legfeljebb 25 éves) gyermeket tart el.
(2) Az adókedvezmény a magánszemély adóalanyt a 70. életév betöltését, a 3. gyermek születését követő évtől illeti meg, megszűnik a gyermek nagykorúvá válását, illetőleg a nappali tagozaton tanulmányai befejezését követő évben.

8. §

Az adó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete.

9. §

Az építményadó évi mértéke: 500 Ft/m2.

A telekadó

10. §

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen belterületi földrészlet (továbbiakban: telek).

11. §

Mentes a telekadó alól:
a) a beépítési kötelezettséggel terhelt telek, a beépítési kötelezettség ideje alatt,
b) a telek kialakításától számított 4 éves időtartamig.

12. §

Az adó alapja a telek m2-ben számított területe

13. §

Az adó évi mértéke 40 Ft/m2.

II. fejezet

Kommunális adó

Magánszemélyek kommunális adója

14. §

(1) Kommunális adókötelezettség terheli a Htv. 12. §-ban, valamint a 18. §-ban meghatározott magánszemélyt, továbbá azt a magánszemélyt is, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. Amennyiben a bérleti jogviszony alanyai bérlőtársak, akkor valamennyi bérlőtárs által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban megjelölt magánszemély tekintendő az adó alanyának. Ilyen megállapodás hiányában a bérlőtársak egyenlő alanyok.

15. §

Mentes a magánszemélyek kommunális adója alól:
a) az a beépítetlen belterületi földrészlet, amely a község domborzati adottságai folytán az ingatlan-nyilvántartásban önálló helyrajzi szám alatt szerepel, de a valóságban az ugyanazon magánszemély tulajdonában álló földrészlettel egységet képez, attól csapadékvíz elvezető árok választja el és önálló beépítésre nem alkalmas,
b) a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (építmény),
c) a beépítési kötelezettséggel nem terhelt telek, a telek kialakításától számított 4 év letelte után.

16. §

A magánszemélyek kommunális adójánál az adókedvezményre a rendelet 7. § rendelkezéseiben foglaltakat kell alkalmazni.

17. §

A magánszemélyek kommunális adójának mértéke a rendelet 14. §-ban meghatározott adótárgyanként évi 12.000 Ft.

18-19. §

III. fejezet

Iparűzési adó

20. §

(1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (továbbiakban: iparűzési tevékenység).

(2) Az adó alanya a vállalkozó.

21. §

Adóköteles iparűzési tevékenység a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.

22. §

(1) Az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 2 %-a.

(2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke a Htv. 37. § (2) bekezdésének a) és b) pontja szerinti tevékenység végzés után naptári naponként 5000 Ft.

IV. fejezet

Az adózás részletes szabályai

23. §

(1) Az adómentességről az adóhatóság határozattal dönt. Az adómentesség megállapításához az adózó által az adóhatósághoz benyújtandó igazolások: ingatlan tulajdoni lapja, jogerős, építéshatóság által kiadott használatbavételi engedély, illetve telekkialakításról szóló határozat.

(2) Az adókedvezményről az adóhatóság határozatban dönt. Az adókedvezmény megállapításához az adózónak jövedelemnyilatkozatot, illetve iskolalátogatási igazolást szükséges az adóhatóság részére benyújtani.

24. §

A vállalkozónak az iparűzési adó és a vállalkozók kommunális adója bevallása során a bevallás adatait 100 forintra kell kerekítenie. Az adózó az adóelőleget, adót, továbbá az adóelőleg és az éves tényleges kötelezettség különbözetét 100 forintra kerekítve fizeti meg, illetve igényelheti.

HARMADIK RÉSZ

Záró rendelkezések

25. §

Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

26. §

Ezen rendelet  a kihirdetés napjával lép hatályba. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Gyúró Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2004.(VI. 01.) számú rendelete.

Share