1. GONDOLATOK AZ ÓVODÁRÓL
BEMUTATKOZUNK
Az óvodai nevelési feladatinak tudatos, szakszerű ellátását csoportonként egy óvodapedagógus, illetve két nevelőmunkát segítő szakalkalmazott segíti.
Programválasztás indoklása
Figyelembe vettük helyi sajátosságainkat-személyi, tárgyi vonatkozásokban egyaránt-és jövőbeli elképzeléseinket.
Több éves elméleti és gyakorlati ismereteinket, tapasztalatainkat összegezve készítettük el Pedagógiai Programunkat.
Saját programot készítettünk a Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program felhasználásával. Programunk megírásakor figyelembe vettük az új irányzatokat is.
Úgy gondoljuk, hogy erre az alapra nyugodtan építkezhetünk és megvalósíthatjuk pedagógiai elképzeléseinket abban a reményben, hogy munkánkat még jobban, még eredményesebben végezhetjük a ránk bízott gyermekek javára.
Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program
Az óvoda a tevékenységközpontú óvodai nevelési program alapján végzi nevelő – oktató munkáját, amely a gyermek harmonikus személyiségfejlesztését, az életre való felkészítést tűzte célul tevékenységek által, mely nevelési folyamat négyes feladatrendszerén keresztül valósul meg.
A feladatrendszer elemei a gyakorlatban nem különülnek el egymástól.
A feladatrendszer elemei:
1. Játék és tanulási tevékenységek
2. Társas és közösségi tevékenységek
3. Munkatevékenység
4. Szabadidős tevékenység
Ez a rendszer nevelés-, és gyermekközpontú, mely a kooperációra és kommunikációra nevelést tevékenységek által tekinti alapvető feladatának.
A 3 – 7 éves gyermek fő tevékenységi formája a játék. A játék formáinak és tartalmának gazdagítása a gyermekek képességeinek fejlődését segítik elő. A gyerekek játék során ismerkednek a világgal, a tárgyakkal, a tárgyak tulajdonságaival, a valóság jelenségeivel, eseményeivel, ezzel a játék hatással van a gyermek értelmi képességeinek fejlődésére.
Így oktató – nevelő munkánk erre épít.
Kiemelten fontosnak tartjuk a gyermekek megismerését, adottságait, képességeik kibontakoztatását, a gyermekek egyéni fejlődésének alakulását rendszeres megfigyeléssel, regisztrálással nyomon követjük, tapasztalatainkról tájékoztatjuk a szülőket.
Különös tekintettel vagyunk a gyermekek eltérő fejlődésére (tehetséges, lemaradó, BTMN, SNI), és ezekhez igazítjuk elvárásainkat (differenciált bánásmód).
A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlőségének biztosítására törekszünk.
A gyermekeket a következő problémáktól igyekszünk megóvni:
1.Az óvodáskorú gyermek fejlődésének minden oldalú támogatása, segítése.
2. Egészséges életmód alakítása.
3. Biztonságos környezet megteremtése.
4. Megfelelő szakemberek segítségének igénybevétele a nevelési feladatok ellátásában.
Programunk elkészítésénél figyelembe vettük a közoktatásról szóló többszörösen módosított 1993. évi LXXIX. Törvényt, mely kimondja, hogy a közoktatási rendszer része az óvodai nevelés, különös tekintettel az 1993. évi és a 2003. évi módosításokra, 2008. évi kiegészítésre és a 2009. évi alapprogram változásait.
5. Nemzeti identitástudat kialakítása
„A nemzeti identitástudat hozzá tartozik a kiegyensúlyozott, harmonikus emberi személyiség szükségleteihez.” (Vas Gereben)
Rendkívül fontos, hogy már a gyermekkorban kialakuljanak az identitásbeli kötődések csírái. Már óvodáskorban szeretnénk megismertetni a gyermekeinket a nemzeti szimbólumokkal, valamint a gyermekirodalmi és világirodalmi klasszikusok műveivel. A gyermeki világot körülvevő kapcsolatrendszerhez tartozik a családi, lokális, tágabb vonatkozásban pedig a vallásfelekezeti, nemzeti, Kárpát-medencei, európai hovatartozás. Szeretnénk, ha gyermekeinkben erősödne a Kárpát-medencei magyarsághoz való tartozás érzése és a kulturális összetartozás tudata. Ennek kialakítását elsősorban anyanyelvi, irodalmi szokások erősítésével segítjük a gyermekeinkben. Az óvodai nevelésünk a gyermekek nyitottságára épít, megszerettetjük velük a szűkebb, tágabb környezetüket, amely a nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek, a hazaszeretet és a szülőföldhöz való tartozás alapja. Óvodai életünk megszervezésében helyet kapott a Kárpát-medencei magyar nyelvű intézmények közötti kapcsolatépítés, testvér óvoda keresése. Első sorban azért, hogy az óvodánk a külhoni magyar óvodákkal szakmai kapcsolatot tartson fenn, ezáltal a gyermekirodalmi alkotások tekintetében minél több mesét-verset ismertessünk meg óvodásainkkal. A 3-7 éves gyerekek életkori sajátosságaihoz igazodóan a népmeséket, néphagyományokat felelevenítő mondókák, rigmusok gyűjtése, a magyarság történetét feldolgozó mondavilág, mesevilág megismertetése segítenek pedagógusainknak a nemzeti nevelés kialakításában.
A 2020. évi az új (átfogóan módosított) Nemzeti Alaptantervhez kiadott kerettantervek, irányelvek, alapprogramok és az óvodák, iskolák pedagógiai programmódosítás kötelezettségét. Az óvodai nevelés pedagógiai szakaszának alapelveit az óvodai nevelés országos alapprogramja határozza meg.
A közoktatásról szóló törvény általánosan szabályozza az óvodák tevékenységét, az óvodák által nyújtott szakmai szolgáltatásokat, továbbá meghatározza a gyermekek jogaira vonatkozó alapvető szabályokat.
2. GYERMEKKÉPÜNK, NEVELÉSFILOZÓFIÁNK
Az Alaptörvény 15.cikk (1) bekezdése szerint:
„Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz.”
Feladatunknak tekintjük a gyermekek sokoldalú nevelését, készség és képességfejlesztését a családi nevelés kiegészítéseként, a gyermekeket megillető jogok és az egyenlő hozzáférés biztosításával, melynek eredményeképpen gyermekeink alkalmassá válnak arra, hogy az iskolai tanulmányaikat megkezdhessék.
Nyugodt, kiegyensúlyozott boldog gyermekkort megélő gyermekeket szeretnénk nevelni, akik pozitív énképpel rendelkeznek, érdeklődőek, nyitottak az őket körülvevő világra és ahhoz a későbbiek folyamán, adekvát módon alkalmazkodnak.
Gyermekeink szabad, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiségek és szociális lények, ezért joguk van a sajátos ütemű fejlődéshez.
„A kisgyermek fejlődésének szabadsága nem azt jelenti, hogy magukra hagyjuk, hanem segítő szeretettel emeljük a gyermekek köré a legmegfelelőbb környezetet… Minél tökéletesebb a környezet, annál kevesebb beavatkozásra van szükség a felnőtt részéről.”
(Maria Montessori)
Nevelésen, fejlesztésen értjük az óvodapedagógusoknak a gyermek fejlődését elősegítő, szervező, feltételeket teremtő, azaz az indirekt és direkt irányítását.
Fejlesztésünk célja: hogy a gyermek fejlődésében - az érés és a tanulás eredményeképpen - előrelépés történjen, az esetleges meglévő hátrányok csökkenjenek. A fejlesztés a fejlődés segítését, serkentését tudatosan szervezett segítő eljárások köre, mely nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának.
A fejlesztés kifejezést kettős értelmében használjuk:
- A fejlődési rendellenesség, fejlődési zavarból, hátrányos helyzetből adódó lemaradások kiküszöbölésére szolgáló fejlesztési eljárásokként;
- Illetve a gyermek szabad játékra, tevékenységére épülő környezettudatos nevelési hatásrendszerként.
A fejlődés a gyermek aktivitására, tevékenységére, illetve az óvodapedagógus irányításának hatására következik be. A fejlődést a genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és a tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg.
Pedagógusaink befogadóak, elfogadják a gyermekek közti különbözőségeket, értékelik az eltérő, szokatlan egyéni megoldásokat. Bátorítják a gyermekeket új utak keresésére. Biztosítják a fejlődéshez szükséges legoptimálisabb környezetet, az egyenlő hozzáférés lehetőségét, az önfeledt sokoldalú megtapasztaltatás lehetőségével.
„„A gyermek abból okul leginkább, amit maga lát, maga tapasztal és figyel, nem, pedig attól lesz értelmes, ha elhiszi nevelője magyarázatát.”
Úgy gondoljuk, tehát, hogy az egészséges gyermek nem tud nem fejlődni, azonban el kell fogadnunk, és tiszteletben kell tartanunk, hogy a gyermekek haladási tempója egyéni, más-más ütemű, érésének és környezetének függvénye.
A gyermeki személyiség aktuális fejlődési állapotának feltérképezése után – óvodapedagógusainknak - kiemelt feladata a szeretetteljes, természetes fejlődés segítése, tudatos, tervszerű nevelőmunkával. A fejlődés segítése azt jelenti, hogy
- a gyermeki fejlődés egyenetlenségeit, hiányosságait pótoljuk, korrigáljuk,
- az elért fejlődési eredményeket megerősítjük,
- lehetővé tesszük a fejlődésben való továbblépést.
A gyermekek fejlődésének elősegítését az óvodai nevelés rendszerén belül az óvodai élet tevékenységrendszerében kívánjuk megvalósítani úgy, hogy minden körülmények között igazodunk a gyermekek személyiségéhez, elősegítjük személyiségüknek teljes kibontakozását. Tiszteletben tartjuk gyermekeinket és biztosítjuk számukra, hogy mindannyian egyenlő eséllyel színvonalas nevelésben részesüljenek. Kiemelt szerepet szánva a szabad játéknak, játékos módszereknek, játékos tevékenységeknek.
Ezen belül valósítjuk meg az anyanyelvi, értelmi nevelés feladatait is, a személyiségformálást, képességfejlesztést a hagyományos foglakozási területek komplex értelmezésével.
Hisszük, valljuk és tudjuk, hogy a gyermek akkor is fejlődik, ha az nem külső kényszerből, hanem a gyermeki érdeklődésből, spontán játékos formában megy végbe.
3. ÓVODAI NEVELÉSÜNK ALAPELVEI, ÉRTÉKEI
„Már az óvodában megtanultam mindent, amit tudni érdemes. Azt, hogy hogyan éljek, mit tegyek, mind az óvodában tanultam meg. Az egyetemen a bölcsesség nem volt különösebb érték, az óvodában azonban annál inkább.
Íme, amit ott tanultam:
- ossz meg mindent másokkal
- ne csalj a játékban
- ne bántsd a másikat
- mindent oda tegyél vissza ahonnét elvetted
- rakj rendet magad után
- ne vedd el másét
- kérj bocsánatot, ha valakinek fájdalmat okoztál
- evés előtt moss kezet
- húzd le a vécét
- a frissen sült sütemény és a hideg tej tápláló
- élj mértékkel
- mindennap tanulj
- gondolkodj, rajzolj, fess, énekelj, táncolj, játssz és dolgozz egy keveset
- délutánonként szundíts egyet
- a nagyvilágban óvatosan közlekedj
- fogd meg a társad kezét és ne szakadjatok el egymástól
- ismerd fel a csodát”
ROBERT FULGHUM
